38.Fejezet.

*Sarah szemszöge*

A nap további része elég simàn ment.
A telefonomat kikapcsoltam...semmi kedvem sem volt Liam és Louis oktató szövegeit hallgatni.
Délután vidáman futottunk ki Lindával(aki mostantól az egyik legjobb barátnőmnek számít) és Annaval a parkolóban ahol Chad várt minket, hogy tarthassunk nálam egy jó kis csajos délutánt.
A délután nagy része a Pénteki báli ruhák kiválasztásával telt. A lányokkal jókat nevettünk pár elég érdekessen kinéző ruhán.
Ebben a percben is a földön fetrengtem a nevetéstől amikor hallottam, hogy csöng a vezetékes telefon.Gyorsan lerohantam a lépcsőn és felvettem a készüléket.
-Halló?-szóltam bele még mindig foldokolva a nevetéstől.
-Sarah...
-Louis?!-kérdeztem amikor meghallottam a gondterhelt hangot a vonal másik végéről.
Hallottam, hogy Louis sír és már semmi kedvem sem volt a nevetéshez..
Percegik csak vártam, hogy jön válasz de nemjött. Màr kezdtem a legrosszabbra gondolni és kitört belőlem a zokogás.
-Louis mondd már el, hogy mivan!-üvöltöttem bele zokogva a telefonba, aminek hallatán Linda és Anna egyből megjelentek a lépcsőn.
-Sarah..annyira sajnálom..-mondta ismét Louis meggyötört hangon.
-Mondd már el, hogy mivan!-üvöltöttem bele ismét a készülékbe, de már a levegőt is nehezen vettem.
-Harrynek balesete volt...kritikus az állapota..
Hallottam, hogy Louis is zokogásba tör ki, de abban a percben amikor kimondta ezeket a szavakat a kezem elernyedt és a telefon nagy csattanásal a földre zuhant.
Én csak bámultam magam elé.A testem reszketett és gondolkodni se bírtam.
Azonnal a földre rogytam és zokogásban törtem ki, ismét.
Anna és Linda azonnal mellettem termettek.
-Sarah.Mi történt?-kérdezték tőlem kórusban miközben leguggoltak mellém a földre és magukhoz húztak.
-Harrynek...balesete volt.-mondta ki a mondatot.
Anna és Linda egyből összenéztek és Anna szemében láttam, hogy elkezdett könnyezni a hír hallatán.
-Azonnal el kell menned New Yorkba!Most azonnal szedd össze magad!Nem arra van most szüksége Harrynek, hogy itt sírj miatta!Mellette kell, hogy legyél! Indulás pakolni!-förmedt rám Linda.
Én csak néztem rá pár percig aztán rájöttem, hogy igaza van. Azonnal felviharoztam a szobámba és mindent beleszortam a böröndömbe és már indultam is lefelé a lépcsőn, de apa szígorú pillantásával találtam szembe magam.
-Szó sem lehet róla, hogy Amerikába menj!.-szegezte nekem tekintetét.
-APA SZERETEM ŐT!MUSZÁJ MELLETTE LENNEM!EBBEN MÉG TE SEM AKADÁLYOZHATSZ MEG!.-üvöltöttem rá apámra.
Ő csak nézett rám mintha nem ismerni és egy legyintéssel közölte velem, hogy azt csinálok amit akarok, de amire visszajövök ő már nem lesz itt.
De engem ez nem érdekelt..egyedül Harry érdekelt.
Chad felajánlotta, hogy kivisz a reptérre hamár apa nem képes rá.
Mielőtt felszálltam volna a gépemre hosszasan megöleltem Lindát és Annat majd Chadet.
A repülő felszállva csak Harry járt az eszemben...és újból zokogásban törtem ki, ami mostanában nálam hétköznapi dolog.


*Pár órával később*

Félve lépdeltem végig a kórhàz hosszú, színtelen folyosolyán.
Éreztem, hogy elhagy az erőm és bármelyik percben összeeshetek.
De aztán egy kórterem előtt megláttam a 4 fiút.Fejüket lehajtva ültek a padon.
De amikor észrevettek mindannyian küldtek felém egy "annyira sajnáljuk" pillantást majd megindultak felém én pedig karjaikba omlottam és próbáltam visszatartani a sírást.
-Bemehetek hozzá?-kérdeztem Lout rekedt hangon.
-Persze.Reméljük hamarosan visszanyeri az emlékezetét.-nézett rám gondterhelt arccal Louis.
Én egyből megindultam a kórterem felé de az ajtó előtt kissé megtorpantam.
Aztán végülis benyitottam és Harry élettelen teste egy ágyon pihent, gépekkel körülvéve.
Ahogy ránéztem sírni volt kedvem, de nem sírhatok..erősnek kell maradnom.
Lassan odasétáltam az ágya mellé és leültem a székre.
Pár percig csak bámultam Harryre aztán megszorítottam a kezét.
-Kérlek Harry ébredj fel..-ismételgettem magamban miközben próbáltam visszatartani a könnyeimet.
De nem használt semmit...Harry szemei még mindig csúkva voltak és nem mozdultak...
Párszor még próbálgattam de sikertelenül.Aztán hirtelen elnyomott az álom.
Este 10körül ébredhettem fel, de Harry ugyan úgy feküdt mint eddig...
Louis kopogott az ajtón.
-Figyelj mi haza megyünk lefekszünk.Nem jössz velünk?-kérdezte Louis bár így is tudta, hogy mi a válaszom.
Én csak megráztam a fejem és újra Harryre néztem.
Louis a kijelentésem hallatán megcsoválta a fejét és távozott a helyiségből.
Ismét megszorítottam Harry kezét és közelebb hajoltam hozzá.
-Harry..kérlek ébredj fel.Annyira sajnálok mindent.De kérlek ne hagyj itt.Szükségem van rád...-itt kicsit elbicsaklott a hangom, de folytattam.
-Szükségem van a veled töltött időre és a jelenlétedre.
-Szeretlek Harry..-suttogtam neki miközben könnyek csordultak ki a szemeimből és arcomon lefojva Harry kezére vándoroltak.
Ismét semmi.Megint hátradőltem a széken és megprobáltam elaludni.
-Én is szeretlek Sarah.-mondta egy kissé élettelen hang, de erre a hangra ismét felkaptam a fejem.
Harry kissé rámmosolygott amikor felemeltem a fejem és a szemébe néztem.
Szemeimbe könnyek gyűltek, de most az örömtől.
-Harry..jól vagy?-ültem le az ágya szélére.
-Most, hogy itt vagy, sokkal jobban.-nézett rám smaragdzöld szemeivel és megszorította a kezemet.
Én csak rámosolyogtam és sokkal jobban kezdtem szorítani a kezét.
-Figyelj az Ashleys dologról csak annyit...-akarta mondani Harry, de nekem hagytam neki, hogy befejezze a mondatot.
-Nem érdekel senki más..csak te.-mondtam Harrynek.
Most pedig tényleg így éreztem.Senki más nem érdekelt csak ő.Az, hogy jól van és, hogy velem van.
Harry lassan felült az ágyon és közelebb húzott magához majd ajkait enyémeire tapasztotta és hosszasan megcsókolt.
A Pillangók újra repdesni kezdtek a gyomromba és a szívem ezerel vert.
-Nem vagy álmos?-kérdezte tőlem Harry miközben felemelte a takaróját, ezzel célozva arra, hogy feküdjek be mellé.
Én nem ellenkeztem és boldogon bújtam be mellé.
Harry hátulról erősen átölelte a derekamat és magához húzott.
Aztán egyik keze a csuklomra vándorolt és éreztem, hogy elmosolyodik.
-Szóval még mindig hordod...-mondta nekem Harry miközben újból derekam köré fonta karjait.
-Sosem veszem le...-válaszoltam neki miközben a csuklómon lévő karkötőhöz kaptam a kezem..



2Komment és akkor jön az új rész!
Remélem tetszett!:* Xoxo.:*