20.Fejezet.

*.Sarah szemszöge.*

Reggel nehezen nyitottam ki a szememet..
Alig láttam valamit.Azt hittem, hogy a betegség miatt van de amikor kinéztem az ablakon rájöttem, hogy még hajnal lehet.
Gyorsan oldalra forditottam a fejem megnézni, hogy mennyi az idő.
00:12?!
Mivan?!
Aztán rájöttem..
Utoljára csak arra emlékszem, hogy Harry és Chad üvöltőzik egymással..én pedig közbeléptem.Aztán semmi.Valószînűleg rosszul lettem és elájultam.Akkor lehet, hogy már régóta aludtam és azért keltem fel ilyen korán..
Lassan forgolodni kezedtem az ágyban de hirtelen valamihez hozzá ért a kezem..
Oldalrafordultam és csak akkor vettem észre, hogy Harry mellettem alszik.
Hallottam az édes szuszogását. A szívdobbanását..hiányzott.
Hiányzott az, hogy úgy lehessek mellette, hogy testileg és lelkileg is itt vagyok.
Néztem még pár percig aztán óvatosan mellé bújtam és megpusziltam.
Harry lassan mocorogni kezdett aztán hirtelen kinyitotta a szemeit.
Óvatosan felületem az ágyban és rá néztem.
Harry csak bámult rám aztán már csak azt vettem észre, hogy velem szemben ül és mosolyogva néz rám.
Mondani akartam neki valamit de hirtelen magához húzott és hosszasan megcsókolt.
-Hiányoztál.-súgta a fülembe miközben átölelt.
-Remélem az is hiányzott, hogy beteg legyél...mert tuti elkaptad tőlem.-mondtam neki kuncogva.
Harry hirtelen eltávolodott tőlem és mérgesen nézett rám.
-Szóval én nem is hiányoztam.Hàt jó..-mondta majd felállt az ágyról és kiviharzott a szobából.
Mi?Ez meg hova megy ilyenkor?! Fel fogja ébreszteni a többieket..
Lassan kimásztam az ágyból és elindultam Harry után..
Igaz, hogy még mindig szédültem és forgott velem a világ de nem érdekelt.
Lábujjhegyen mentem végig a folyosón majd megindultam lefelé a lépcsőn.
Amikor leértem körülnéztem de nem láttam sehol senkit..
Éppen ki akartam nézni a kertben amikor valaki hátulról megragadt és behúzott egy ajtón.
A síkitásomzól tuti felébredtek volna a srácok ha az a valaki be nem fogja a szám a kezével.
Rémülten meredtem magam elé mivel a sötétben nem láttam semmit és senkit.
Aztán valaki hirtelen végigcsúsztatta a kezét a hátamon és a derekamnál megállapodott a keze.
A másik kezével elengedte a számat és az arcomat kezdte simogatni aztán hirtelen megcsókolt.
Igen..ekkor már tudtam, hogy Harry az.
-Hol vagyunk?-kérdeztem tőle amikor az ajkaink eltávolodtak egymástól.
-Ez a te szobád.-mondta nekem és felkapcsolta a villanyt.
Levegőt is elfelejtettem venni amikor megláttam a szobát..
Fehér dívány, rózsaszín, lila, csíkos tapéta és egy hatalmas franciaágy na meg Tv.
-Na hogy tetszik?-kérdezte tőlem Harry egy mosoly kiséretében.
-Hát..nem is tudom..jobban szerettem veled aludni.-mondtam neki szomorú boci szemekkel.
Harry felnevetett majd ismét felém fordult.
-Majd néha leszökök hozzád.-mondta nekem és egy puszit nyomott a homlokomra.
Én csak mosolyogtam rá majd egy hatalmasat ásítottam.
Harry ezen szintén csak nevetett.
-Aludjunk.Ma itt alszom veled ha szeretnéd.-mondta nekem egy kacér mosoly kiséretében.
Nagy nehezen bemásztam az új ágyamba.
Harry hátulról átölelve egy hatalmas puszit nyomott a fejemre.
-Örülök, hogy jobban vagy.-mondta nekem.
Én csak mosolyogtam és boldogság áradt szét a testemben. Aztán éppen álomországba tartottam amikor Harry ismét megszólalt.
-Legalább holnap utazhatunk is Párzsba.
A mondta hallatán felugrottak a szemeim....