32.Fejezet.

*Harry szemszöge*


-Szóval mit mondjak neki?-néztem mélyen a velem szemben ülő Louis szemébe.
Louis rámnézett és látszott rajta, hogy nagyon gondolkozik aztán hirtelen oldalra kapta a fejét.
-Niall ne dugd már bele az olivabogyót Zayn fülébe!-szólt rá a kis szőkére aki alig kapott levegőt a nevetéstől.
Én is elnevettem magam Niall tréfája láttán.De Louis fegyelmezően rámnézett és inkább visszaváltottam a komoly stílusomba.
-Ne mondd el neki...-mondta Louis miközben rám nézett.
Mivan? Hogy ne mondjam el Sarahnak?!Azt nem tehetem meg vele...csak úgy tűnjek el 10napra se kép,se hang,se semmi....
-Louis muszály lesz neki elmondanom.-mondtam Louisnak nagyot sóhajtva.
-Harry...ha meg mered bántani Saraht esküszöm, hogy én ütlek meg elöbb és nem az apaja.-szólt közbe Liam.
Én csak oldalra húztam a szám majd Zaynra néztem..a csapatban még talán ő tudott értelmes megoldást kitalálni.
-Játszuk el, hogy meghaltál..Aztán nagy csoda folytán tádádádám és hirtelen megint élsz.-kacsintott rám Zayn miközben Niall fűrtjei közül szedegette ki az olivamagokat.
Furcsán néztem rájuk ahogy Louis és Liam is.De inkább nem mondtunk semmit.
-Séta,Vacsi,Séta a holdfényben,Bejelentés,Kis Sírás,10 nap nélküle,10 nap után újra együtt,HAPPY END!-mondta Niall miközben egy csirkeszárnyat tuszkolt be a szájába.
A srácokkal egyszerre fordultunk a kis szőkeség felé aki egész jó megoldást talált ki.Vannak még csodák.
Louissal,Liammal és Zaynel elismerően bólintottunk majd megcsörrent a telefonom.
-Eljössz értem a suliba vagy sétáljak haza teljesen egyedül?-kérdezte tőlem Sarah az édes hangján.
-Azt hiszed, hogy hagynám, hogy egyedül sétálj több mint 10km-et?-kérdeztem tőle nevetve.
-Várlak.-mondta örömteli hangon majd kinyomta.
A srácokra néztem akik csak bólintottak egyet annak jeléül, hogy menjek csak nyugodtan ahova akarok.
10perc múlva már parkoltam is le az East Side gimi előtt.Saraht nem láttam sehol ezért óvatosan kiszálltam a kocsiból, jól körülnézve, hogy nehogy lányok hada rohamozzon meg.
Nagy szerencsémre az iskola környéke elég kihalt volt.A focipályán a srácok rúgták a bőrt miközben az edző ordítozott velük, pár strébernek tűnő lány pedig könyvek felé hajolva írta (valószínűleg) a házijukat.
Megindultam a bejárat felé és be is léptem rajta.
Körbenéztem de  Saraht még mindig nem láttam sehol ezért megindultam az aula felé.
-Harry!-kiabált valaki a hátam mögül amire összerezzentem.
Megfordultam és mögöttem egy szőke,hosszú hajó lány állt.Furcsán ránéztem mert nem volt ismerős az arca,biztos autogrammot akar vagy valami...ajj nemár.
-Szia.Anna vagyok.Sarah barátnője.-nyújtotta felém a kezét.
-Ooo szia!En meg Harry.Már hallottam rólad.-mondtam neki miközben kezet ráztam vele.
-Ohh ez kölcsönös.-mondta nekem nevetve.
-Jaj de buta vagyok.Gondolom Saraht keresed.Az előbb az énektanár elrángatta magával...folyosó vége 2.ajtó.-mondta nekem kicsit zavartan.
-Rendben.Kösz.-mondtam neki majd elbúcsúztam tőle.
Elindultam a hosszú folyosó vége felé de hirtelen egy gyönyörű hangra lettem figyelmes.
Valaki teljes torokból énekelte Taylor Swift-You belong with me cimű számát.
És mit ne mondjak...talán Taylort is megszégyenítette volna.
Amire elértem a folyosó végén lévő 2.ajtóhoz már nem hallottam a gyönyörű,fátyoltiszta hangot.
Az ajtó mögött találtam egy széket amire le is ültem.
Pár perc múlva tárult is az ajtó ami éppen eltakart engem azok elöl akik kiléptek rajta.
-Csodálatos volt ma Miss.Sarah.-mondta egy vékony női hang az ajtó mögül.
-Köszönöm Mrs.Fay.De kérem maradjon köztünk..nem szeretném ha bárki is megtudná, hogy éneklek.Főleg azt, hogy apám..-mondta a túl ismerős hang.
-Megértem.-mondta megint a vékony női hang.
Ezután léptek távolodtak el tőlem és bezárult az eddig engem takaró ajtó.
Láttam ahogyan Sarah sietve indul el az aula felé.Nem vette észre, hogy az ajtó mögött ülök.
Sarah énekel?!Mióta?!És még csodás hangja is van?
Gyorsan utána futottam és hátulról átölelve felkaptam.
-Neee!Tegyél le!Harry, ne!-kiabálta nevetve Sarah.
Engedelmeskedtem a parancsának és elengedtem majd magam felé fordítottam.
-Szia.-mondtam neki miközben megcsókoltam.
-Mióta vársz rám?-kérdezte tőlem amikor már a kocsi felé sétáltunk kéz a kézben.
-Pár perce..-mondtam neki meggyőzően.
-Ohhh...-mondta kissé kuncogva majd beakart szállni a kocsiba de elé álltam.
-Harry..beszálhatnák?-kérdezte tőlem kissé szorongva.
-Nem.Addig nem amig el nem mondod, hogy miért nem mondtad eddig el nekem, hogy énekelsz...-mondtam neki mélyen a szemébe nézve.
Sarah hitetlenkedve nézett a szemembe.
Én továbbra és tartottam a tekintetem két gyönyörű szemén, miközben a kocsi ajtajának támaszkodtam.
-Harry..én...csak nem akartam, hogy bárki is tudjun róla.-mondta nekem.
-De miért?Csodálatos hangod van.-mondtam neki miközben átkaroltam a derekát és közelebb húztam magamhoz.
Sarah beletemette a fejét a mellkasomba aztán rámnézett.
-Van felesleges 4órád?Mert ha van akkor elmesélem.-mondta nekem mosolyogva.
-Szállj be.-mutattam az auótra és kinyitottam neki az ajtót.
Aztán elindultunk.
-Hova megyünk?-kérdezte Sarah.
-Meglátod..-mondtam neki amikor elhagytuk a Londont.
Alig fél óra alatt oda is értünk a régról ismerős vendégházhoz.
Amikor kiszálltunk a kocsiból Sarahnak még a lélegzete is elállt.
-Harry ezt nem hiszem el!-kiáltotta el magát miközben a nyakamba ugrott.
-Ismerős?-kérdeztem tőle miközben hátulról öleltem át a derekát.
-Itt csókoltál meg először.....-mondta nekem miközben szorosan megszorította a kezem.
-Mint a filmekben...-mondtam neki és megpusziltam pirosló arcát.
Erre Sarah csak elmosolyodott.
-Gyere vacsizzunk egyet aztán mesélsz és nekem is lenne mesélnivalóm.-mondtam neki.


*Fél órával később.*


Sarah kezét fogva sétáltunk oda a jól ismert tóhoz és ültünk le a stégre.Sarah melletem akart helyet foglalni de én az ülembe húztam és átöleltem.Nem akartam elengedni...
-14éves koromban imádtam énekeleni.Mindenhol énekeltem.Otthon,az utcán,az iskolában,a játszótéren,a bevásárlóközpontban, a buszon, a kocsiban, a repülőn...
-Aztán apámnak elege lett.Azt mondta, hogy nem akarja, hogy egy semmirekellő énekesnő legyek.Azt mondta, hogy ahhoz túl intelligens vagyok és többre kell vinnem az életben.Én persze nem akartam, hogy csalódjon bennem ezért attól a naptól kezdve nem énekeltem egészen máig.Mrs.Fay énekórán megkért mindenkit, hogy énekeljen el egy dalt.Én persze nem akartam, de fenyegetett azzal, hogy rossz jegyet kapok ezért belevágtam.És amikor elkezdtem az egyszerűen csodás volt...felszabadultam.Úgy ahogy már régóta nem tudtam.És rájöttem, hogy hiányzott..nagyon hiányzott.-mondta nekem elcsukló hangon.
Még jobban magamhoz húztam és belepusziltam a hajába.
Sarah lassan megfordult az ölemben és arca az enyém felé nézett.
-Köszönöm.-mondta nekem miközben mélyen a szemebe nézett.
-Mégis mit?-kérdeztem tőle értetlenül.
-Azt,hogy te mindig itt vagy nekem..-mondta majd nyakam köré tekerte kezeit és átölelt.
Ohh a francba...hogy mondhatnám el neki pont most, hogy elmegyek.., hogy több mint 10napra itthagyom...
Sarah eltávolodott tőlem majd leült mellém, megszorította a kezem, és vállamra hajtotta a fejét.
-Na és te mit akartál mesélni?-kérdezte tőlem.
Én csak bámultam magam elé...aztán belekezdtem.
-Tudod...10napra Amerikába kell mennie a bandának..-mondtam neki nagyot nyelve.
Sarah keze kissé engedett a szorításon...
-És mikor indultok?-kérdezte tőlem de hallottam a hangján, hogy közel áll a síráshoz.
-Holnap reggel...-mondtam neki nagyot sóhajtva miközben felé fordultam.
Sarah mélyen a szemembe nézett és pár könnycsepp futott végig az arcán.
-Rendben.-mondta nekem kissé mosolyogva.
Furcsán néztem rá...
-Harry...többet is kibírtunk már.10nap az semmi.-mondta nekem.
Én csak elmosolyodtam és közel húztam magamhoz...majd megcsókoltam.
Sarah viszonozta a csókom.
-Szóval most a teljesen szerelmes lány vár a szerelmére...mint a filmekben.-mondta nekem Sarah amikor eltávolodott tőlem.
Én csak elnevettem magam majd újra az ölembe húztam és átöleltem.




Sziasztok!:) Na szóval ez lenne az új rész.Direkt hosszabbra terveztem mint az eddigieket.:)
Remélem elnyeri a tetszéseteket mert nekem őszintén szólva talán ez a fejezet tetszett legjobban eddig..ez olyanra sikerült amilyenre szerettem volna és nem olyan átlagosra..
Kérlek szépen írjatok véleményeket!Nagyon sokat jelentene nekem.
Xoxo.:*