28.Fejezet.

*Sarah szemszöge*


Nehézkessen tipegtem végig a magassarkúmban az új iskolám hosszú folyosóján.
Eljött az évnyitó napja..
Félve és kissé remegve nyitottam be az új osztálytermem ajtaján.
De megtettem.Benyitottam.
Mindenki nagy mosollyal üdvözölt és gyorsan be is illeszkedtem.
Leültem egy szimpatikusnak tűnő lány mellé.
-Szia Anna vagyok.-mondta nagy mosollyal az arcán amikor lehuppantam mellé.
-Szia.Sarah Hamilton.-mondtam neki.
A lány arcán meglepetség látszott.
-Úristen!Imádom apukád cikkjeit, műsorjait mindent!-mondta levegő után kapkodva.
Én csak mosolyogtam és bológatram majd a tanári asztalnál ülő férfi felé néztem.
-Jólvan gyerekek sorakozó! Lemegyünk a koncertterembe.-mondta majd az ajtó felé mutogatott.
Elindultunk a terem felé amihez elég sok lépcsőfok vezetett.
A francba is..kellett nekem ilyen cipőt húzni?!
A koncertterem hatalmas volt és gyönyörű..nemhiába..a magániskolák nemcsak a filmekben klasszak.
Annaval a legelső sorba foglalunk helyet mert szerinte onnan jobb a kilátás..na persze..
Az évnyitó nem volt vészes..az igazgató mondta a szokásos dumát amit egy igazgató mondani szokott a tanárok pedig elmondták melyik osztályt tanítják, milyen szakkörök lesznek stb.
Aztán újra az igazgató lépett a mikrofon elé.
-Mivel több mint száz új diák érkezett idén iskolánkba ezért kicsit eltértünk a szokásoktól..-mondta az igazgató rejtelmes hangon.
-Szóval a 2012-2013-as tanévet megnyitja a....ONE DIRECTION...-üvöltötte bele a mikrofonba a huszonéves fiatal, férfi.
A lányok azonnal felpattantak székeikről és őrült rivalgásba kezdek.
Anna is felpattant a mellettem lévő székről és torkaszakattából ordított.A fiúkat eléggé hidegen hagyta az egész szóval azonnal rántották ki a telefonjaikat a zsebükből.
Én csak ültem a székemen és alig kaptam levegőt..
Aztán beléptek..
Először Zayn aztán Louis, Liam, Niall és végül Harry...
Éreztem, hogy a sírás belül folytogat ahogy megláttam azt a nagyon ismetős arcot..azt az arcot ami néhány héttel ezelőtt még az én arcomat súrolta reggelente..
Harry maga elé kapta a mikrofont és nagy mosollyal az arcon ordítani kezdett.
-Sziasztok East-Sideiak!Na kíváncsiak vagytok egy kis Oneeee Direccctionra?-kérdezte.
Mindenki kiabálni és üvöltözni kezdett.
Végignéztem az öt fiún...
Liam észre is vett és egy "Úristen reméljük Harry nemveszészre" nézéssel nézett rám.
Liamel nem romlott a kapcsolatom a csók óta..sőt talán erősebb is lett.
De ha most Harry észrevesz..
Azt mondtam neki, hogy hazautazok..jajj nekem.
-Magasabbra a kezeket gyönyörű lá.....-Harry mondta volna tovább is ha nem akad meg rajtam a szeme..
Csak bámult rám én meg bàmultam rá..
Szerencsére a fiúk gyorsan kapcsoltak és már kezdtek is bele egy dalba és Harry gyorsan elkapta rólam a tekintetét.
Én végig őt néztem..1mp-re se vettem le róla a szemem..
Annyi idő után megint làthatom..
Csak néztem rá és fájt..leírhatatlanul fájt.
Aztán amikor màr kb.7 szàm lement Liam maga elé vette a mikrofont.
-Akkor kedves East-Sideiak..következésképpen a What Makes You Beautiful! Megengeditrk, hogy mindannyian válasszunk közületek egy lányt aki feljön velünk a színpadra?!-kérdezte Liam.
A válasz persze igen volt...
Én igyekeztem lejjebb csúszni a széken és elbújni mindenki elől.
De Liam odalépett hozzàm, megrakadta a kezem és felvonszolt a színpadra.
Én csak néztem rà a "mi a franc bajod van" nézésemmel.
Ő meg legbelül nevetett rajtam.
Aztán mindenki felkerült a színpadra..Harry valami szőke cica baba kezét fogta és közben énekellt neki..
Liam pedig az enyémet fogta.
Aztán mind az öten elindultak a színpadon másfele..
Liam otthagyott én pedig egymagamban àlltam a színpad közepén.
A lányok síkitoztak, őrjöngtek, tapsoltak...
Aztán Harry hirtelen előttem termett és közel hajolva hozzám folytatta a dalt.
-Baby you light up my world like nobody else..-énekelte miközben mélyen a szemembe nézett.
Éreztem ahogyan könnyek gyűlnek a szememben a látvànyától.
Aztán hirtelen csak azt vettem észre, hogy ajkaink összeérnek és átöleljük egymást.
Nemtudom, hogy ő csókolt meg-e előbb vagy én őt de ajkaink egymásba forrtak.
És abban a percben megszűnt minden..a síkitozó lànyok zaja, a fények, a zene..minden.
Csak ő volt és én.