22.Fejezet.

*.Sarah szemszöge.*

Reggel alig bírtam kimászni az ágyból.
Fáradt és álmos szemekkel indultam kifelé a hálóból a nappaliba.
Végigcsoszogtam az egész házat majd megálltam a nappali ajtaja előtt és 6férkésző szemperrál találtam szembe magam.
-Anyámmm.-mondták egyszerre a fiúk szájtátva.
Gyorsan végignéztem magamon majd égővörös fejjel felnéztem.
Csak egy melltartó és egy rövidnadrág volt rajtam.
Gyorsan befutottam a szobámba majd magamra kaptam egy felsőt és visszasiettem a nappaliba.
-Niall,Zayn,Louis?Ti meg mit kerestek itt?-kèrdeztem tőlük karba tett kézzel.
-Csak reggeli kufirculásra jöttünk hozzád.-mondta Niall kacér hangon.
Idegesen néztem rá amit Louis egyből észrevett ezért ő folytatta a beszámólot.
-Csak Harryért jöttünk.Muszáj visszajönnie Londonba.Kezdik kapisgálni, hogy van egy új VALAKI az életében..és nem szeretnénk ha az őrült rajongók kárt okoznának benned vagy a kapcsolatotokban.-mondta Louis és végig engem nézett.
-Mivan?!Honnan tudnák egyáltalán, hogy én létezek?-kérdeztem lehökkenve.
Louis felém nyújtott egy Francia újságot.
A címlapon én és Harry kézenfogva sétálunk és nevetünk valamin.
A kép láttán elmosolyodtam de amikor beleolvastam a cikkbe egyből lefagyott a mosoly az arcomról.
"Harry Styles újabb tini szívet hódít?!
Ez nem is lenne baj ha az említett személy nempont Robert Hamilton lányát szúrta volna ki magának.
Vajon, hogy fogja viselni a híres, kritikus, menedzser apuka, hogy kislány az ifjú Harry Stylesal enyeleg?!
Egy biztos...a kritikus nem egyszer említette, hogy nem szeretné ha lánya olyan fiúhoz kerülne közel mint Harry Styles. Az apuka talán tud a viszonyról?
Ha nem akkor huppsz."
Olvastam végig a cikket.
Muszáj volt leülnöm...
Ha ezt apa megtudja...
Anyával azt hazudtuk neki, hogy a fiúk csak hasonlít Harryre de nem ő az és Kitti is megígérte, hogy tartja a száját...
Zayn felém nézett..
-Mért nem mondtad, hogy ő az apád?!-kérdezte tőlem dűhősen.
-Tudod mennyit szenvedtünk miatta, mennyiszer szálltunk szembe vele, mennyiszer alázott meg minket?!-vágta a fejemhez a költői kérdéseket.
Könnyes szemmel feléjük néztem de egyikük sem mert rám nézni..
-Én..én sajnálom..-mondtam nekik.
Aztán csönd állt be..senki nem szólt semmit csak bámult.
Aztán gyorsan felpattantam a fotelből és egyszerre rám nézett az összes fiú.
-Tudtjátok mit?! Nem sajnálom..!Nem mondhatom meg az apámnak, hogy mi legyen a véleménye rólatok.!Nem fogok neki könyörögni, hogy jót írjon és az egekig dícséjen titeket!-mondtam nekik egyre erőteljesebb hangon.
-Ja és legfőképpen nem vagyok az apám!-mondtam majd vágtattni kezdtem a bejárati ajtó felé.
-Sarah várj!-kiáltott utánam Louis.
Megfordultam majd mélyen a szemébe néztem.
-Jobb lesz ha békénhagyod Harryt..ő is ezt akarja.És a bandának is ez lesz a legjobb.Nem hiányzik még egy balhé.-mondta nekem.
Könnyek gyűltek a szemembe majd elrohantam..
Kivágtattam az ajtón és nekiindultam Párizs kicsi utcáinak csak futottam..
Nemtudtam merre vagy hova csak azt tudtam, hogy el innen..messze Harrytől a One Directiontól és mindentől.
Aztán egy kis parkban kötöttem ki.
Nekitámaszkodtam az egyik vastag fának és végigcsúsztam rajta amíg le nem értem a földre.
Ültem a fa allatt és gondolkoztam.
4 napja vagyok itt Párizsban Harryvel..
2napja volt, hogy ott álltunk az Eiffel torony tetején..csak ő meg én senki más..se gondok, se apa..
Azóta az este óta úgy éreztem, hogy mélyült a kapcsolatunk éshogy jobban kötődünk egymáshoz...
Lassan kicsordultak a könnyeim..
Eszembe jutott a tegnapi nap..visszaidéztem az egészet.:


*Harry mellettem feküdt a pléden a tisztá közepén és az arcomat tanulmányozta.
-Gyönyörű vagy..-mondta majd oldalára fordult.
Csak mosolyogtam és én is az oldalamra fordultam, hogy vele szembe legyek.
Orrunk szinte súrolta egymást..
Belenéztem a szép zöld szempárba..
Aztán Harry hirtelen megragadta a kezem majdnem leszakítva róla a Thomas Sabo Charm karkötőmet.
Idegesen néztem rá, mivel egy Charm se díszítette a karkötőt ezért könnyebben elszakadhatott volna.
Harry felült a pléden magával húzva engem is így egymással szemben ültünk.
Kezemet még mindig fogta majd hirtelen előhúzott valamit a zsebéből.
Meglepődtem de egyben boldog és voltam..
-Azért, hogy mindig veled legyek és tudd, hogy mindig szeretni foglak..-mondta nekem majd rácsatolta a karkötömre az S betűt és egy szívecskét..
Pár percig csak bámultam a karom majd Harry ölébe ugrottam.
-Köszönöm..-súgtam a fülébe miközben átöleltem.
Ő csak szorított engem..
-Sose foglak elengedni..bármi is történjen.-mondta nekem gyengéd, érzelmes hangon.*


Gyorsan a csuklómhoz kaptam a kezem, hogy ott van a még a karkötő..nyugodtan tapasztaltam, hogy a szívecske és az S betű kidudórudik kötött pulcsim alól.
Elkezdtem simogatni a karkötőmön elhelyezett szívecskét amikor valami furcsát véltem rajta felfedezni.
Óvatosan előhúztam a púloverem alól majd a kezem a szemem elé emeltem, hogy jobban szemügyre vegyem.
A szívecske másik oldalán egy gravírozott felirat állt..
*Always and Forever*
*Harry*
Futottak végig a szemeim a sorokon.
Majd felpattantam és futásnak eredtem..
Úramisten..nem lehetek ennyire hülye..nem hagyhatom, hogy elmenjen, nem hagyhat itt...
Mondtam magamban és szélsebesen futottam visszafelé...